A mai világban a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér jelentős hatással volt különböző területekre, mint például a technológia, az orvostudomány, a kultúra és általában a társadalom. Hatása világszerte kiterjed, megváltoztatva interakcióinkat, kommunikációnkat és életünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér hatását és azt, hogy hogyan alakította át azt a világot, amelyben élünk, valamint azt, hogy jelenléte milyen jövőbeni következményekkel jár a mindennapi valóságunkban.
A repülőteret 2012. szeptember 27-én nyitották meg újra, miután 2011 novemberében felújítás céljából bezárták; a megnyitón részt vett Miheil Szaakasvili grúz elnök, Orbán Viktor, valamint Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.
A repülőtér üzembe helyezésére való felkészüléshez és a személyzet kiképzéséhez a francia Vinci Airports nevű céget kérték fel. A repülőtéren egy vámmentes bolt és két kávézó üzemel.
A repülőteret a Georgian Bus által üzemeltetett, menetrend szerinti marsrutkák kötik össze Kutaiszivel, Tbiliszivel és Batumival minden egyes repülőjárat érkezése után. A terminál a Kutaiszi és Batumi közti főút mellett áll.
A kutaiszi repülőtér elsődlegesen diszkont légitársaságokat szándékozik magához vonzani. Az utasszám már röviddel a repülőtér 2012-es újranyitása után jelentős növekedést mutatott, főként a Wizz Airnek köszönhetően, amely lengyel és ukrán repülőterekkel kötötte össze a várost. A Wizz Air 2016 februárjában bázist nyitott a repülőtéren.
1963. augusztus 24-én az AeroflotAvia 14P gépe, úton a szintén grúziai Szuhumi repülőtér felé, hegynek ütközött Kutaiszitől 32 km-re. Az ötfős személyzet és a huszonhét utas – köztük három potyautas – életét vesztette. A katasztrófát az időjárás miatti rossz látásviszonyok okozták, melyek fennállása esetén nem lett volna szabad VFR repülést megkísérelni; a torony nem értesítette a személyzetet az időjárási körülményekről. Az akkori Grúzia legtöbb halálos áldozatot követelő légikatasztrófája; jelenleg a hatodik legnagyobb légikatasztrófa az ország történelmében.
1973. október 13-án az Aeroflot TupoljevTu–104B repülőgépe, mely a kutaiszi repülőtérről indult, rövidzárlat okozta műszaki hiba miatt lezuhant, miközben megközelítette a moszkvai Domogyedovo repülőteret. A nyolcfős személyzet és a 122 utas életét vesztette. Ez a Tupoljev 104 géptípus legtöbb áldozattal járó katasztrófája.
1990. október 11-én az Aeroflot JakovlevJak–40 repülőgépe, amely a szintén grúz Poti repülőtérre indult, hegynek ütközött Kutaiszitől 47 km-re a rossz időjárási viszonyok miatt és mert egy közeli reptérre érkező gép miatt nem engedték magasabbra szállni. A négyfős személyzet és a tíz utas életét vesztette.
Ez a szócikk részben vagy egészben a David the Builder Kutaisi International Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.