Bécsi béke (1606)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bécsi béke (1606)-et, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. A Bécsi béke (1606) egy olyan fogalom, amely nagy vitákat és vitákat váltott ki különböző szférákban, az akadémiai területtől a politika és általában a társadalom területéig. Az évek során a Bécsi béke (1606) alapvető szerepet játszott abban, ahogyan felfogjuk és megértjük a körülöttünk lévő világot, következményei mélyrehatóak voltak, és sokféle véleményt és nézőpontot váltottak ki belőle. Ez a cikk egy átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Bécsi béke (1606) összetettségét és relevanciáját, megvizsgálva történelmi gyökereit, jelenlegi hatásait és a jövőre való vetítését.
A békéről (különösen annak vallási rendelkezéséről) megemlékező felirat a reformáció genfi emlékművén

Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II. Rudolfot arra, hogy kössön békét a törökökkel. Ezzel a békével zárul a tizenöt éves háború és a Bocskai István által vezetett felkelés.

A békében szereplő feltételek:

  • szabad vallásgyakorlás Magyarország területén;
  • ismét választhatott az Országgyűlés nádort (ez 1608-ban meg is történt);
  • a legfontosabb magyarországi tisztségekre magyarokat kellett kinevezni;
  • a Szent Koronát Magyarország területén kellett őrizni;
  • a magyar városok megtarthatták korábban szerzett jogaikat;
  • Erdély különválása elismerést nyer (Bocskai és férfiági utódainak uralma alatt), azonban a magyar nemzet egységesnek nyilvánítja magát a törökkel szemben.
  • a törökökkel békét kellett kötni (ez az 1606-os zsitvatoroki békében meg is valósult)

Lásd még

További információk

Jegyzetek