Balti népek

Ebben a cikkben a Balti népek témáját és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Balti népek évek óta érdeklődés és vita tárgya, és relevanciája az idő múlásával sem csökkent. Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépéseket és kutatásokat tapasztaltunk a Balti népek körül, ami a fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben elmélyülünk a Balti népek-et körülvevő különböző szempontokba, a történetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Reméljük, hogy ez a feltárás hozzájárul ahhoz, hogy megvilágítsuk a Balti népek-et és annak a mai világban gyakorolt ​​hatásait.
A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik.

A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok. Lakóterületük a Balti-tenger délkeleti partvidéke, a Visztula, Daugava (Nyugati-Dvina) és a Dnyeper folyók által határolt térség.

A balti népek területén húzódott a germán (német) és a szláv (lengyel, orosz) érdekszférák határa. A gyakori háborúk valamint a betelepülő hódító népcsoportokkal való keveredés miatt a sok kicsi, önálló nyelvvel és kultúrával rendelkező balti törzs többsége ma már nem, vagy csak nevében létezik. Arra is találunk példát, hogy egy egykori balti törzs neve más, nem balti nép nevében él tovább: (poroszok).

A balti nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád egy ágát alkotják, egyes vélemények szerint a ma ismert nyelvek közül ezek állnak a legközelebb az indoeurópai alapnyelvhez.

A sok kicsi, elszigetelt nyelv(járás) kialakulását az alacsony népsűrűség valamint föld- és vízrajzi sajátosságok indokolják (nehezen járható mocsaras-tavas vidék).

A ma is élő balti nyelvek illetve népek:

Ma már nem létező jelentősebb balti népek:

  • óporoszok
  • kurok
  • Zemgaļi-k
  • Jotvingiai-ak
  • szelon-ok
  • nadruv-ok
  • további kelet- ill. nyugat-balti népek

Források