A Burgenlandi magyarok olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Jelentősége abban rejlik, hogy hatással van az emberek mindennapi életére, valamint relevanciája többek között az akadémiai, tudományos, társadalmi, kulturális területeken. Ez a cikk átfogó és részletes módon kíván foglalkozni a Burgenlandi magyarok különböző szempontjaival, átfogó és frissített látásmódot kínálva a témáról. Eredetét, időbeli alakulását, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásait és a lehetséges jövőbeli perspektívákat vizsgáljuk.
2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő magyar és német nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer euró költséggel összesen 51 településen – 4 magyar ajkú községben – helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben.
Őrvidéken a 2021/22-es tanévben az alsóőri elemi iskola (35 diák) és az őriszigeti elemi iskola (18 diák) minden tanulója magyarul is tanul. A többi iskolában, ahol magyarul is tanulnak a német mellett vagy kétnyelvű osztályok vannak, vagy a magyar nyelv, mint kötelezően választható tantárgy szerepel. A legnépesebb tanulói bázissal a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium rendelkezik, ahol elemi iskolás szinten 53 diák, 5-8 osztályos szinten 42 diák tanult kétnyelvű osztályokban. A Felsőőri járásban még Rohoncon (11 diák) és Újhodászon (19 diák) vannak magyarul is tanulók.
Felsőpulya kétnyelvű iskolájában jelenleg 14 diák tanult magyarul.
Az 1976-os ún. „Népcsoporttörvény” (németülVolksgruppengesetz) szabályozta először általában a kisebbségek helyzetét, a konkrét részletek kidolgozását azonban a központi és a tartományi kormányra hagyta. 1979-ben jött létre a Magyar Népcsoporttanács, amelynek azonban csak tanácsadói joga van, a magyarokat érintő döntéseket nem hozhat. A Népcsoporttanács 1993-tól 16 tagból áll, közülük 8 a burgenlandi, 8 a bécsi (és alsó-ausztriai) magyarokat képviseli. A Népcsoporttanácsban 8 fő kinevezett, 8 fő pedig a különféle magyar egyesületek által delegált személy.
2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.
Média
Az osztrák ORF közszolgálati televízió burgenlandi tartományi stúdiója 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi 15 perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 55 perces magyar nyelvű magazinműsort ad. Hétfőnként egy 20 perces magyar nyelvű kulturális műsor is hallható a Radio Burgenlandon. A 88.6 Der Musiksender Rádió három burgenlandi adója heti két alkalommal 2 órás magyar nyelvű műsort sugároz. A felsőpulyai Radio OP heti több alkalommal is sugároz műsort magyar műsorvezetővel.
Az Ausztriában élő népcsoportok alapokmánya; szerk. Szeberényi Lajos; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek)
Szeberényi Lajos: Az őrvidéki magyarok; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek)
Barsi Ernő: Daloló Őrvidék, 1-2.; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1987
Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrája; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1988
Burgenlandi magyarok közt; Új Idő, Bp., 1990 (Új Idő könyvek)
Éger György: A burgenlandi magyarság rövid története; előszó Kósa László; 2. bőv. kiad.; Anonymus, Bp., 1994
Néprajz. Tanulmányok a burgenlandi magyarság köréből; szerk. Dénes József, vál. Gráfik Imre; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1994
Osztrák-magyar kapcsolatok. Az Őrvidéki Magyar Intézet 6. tudományos tanácskozása; előszó Galambos Iréneusz; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1998
Somogyi László: A burgenlandi magyarság. Történelem – földrajz – településforma – etnikum – szociálökonómia. Előmagyar- és honfoglaláskori helyneveink Ausztriában és Bajorországban. 670–2004; Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, Oberschützen, 2004
Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Magyar Református Egyház; szerk. P. Szalay Emőke; Országos Református Gyűjteményi Tanács, Debrecen, 2005 (Magyar református egyházak javainak tára)
Gyémánt Richárd: A burgenlandi magyarság a statisztikai adatok tükrében; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007 (A Pólay Elemér Alapítvány tansegédletei)
Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1922–1945; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2011
Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak; szerk. Szoták Szilvia; Városkapu–Magyar Média és Információs Központ Imre Samu Nyelvi Intézet, Kőszeg–Alsóőr, 2008 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai)
A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában; szerk. Kontra Miklós; Gondolat–Imre Samu Nyelvi Intézet–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Bp.–Alsóőr–Lendva, 2012 (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén)
Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1945–1989. Kitekintéssel 2014-ig; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2015
Őrvidéki házinevek; szerk. Szoták Szilvia; UMIZ – Imre Samu Nyelvi Intézet, Alsóőr, 2017 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai)
Őrvidék Kollégium; szerk. Gyurácz Ferenc, Loksa Gábor; Antológia, Lakitelek, 2017 + DVD
Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!