Ma a Cieszyn világába fogunk beleásni, egy olyan témába, amely az idők során különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Cieszyn sok ember kíváncsiságát és érdeklődését keltette fel a mai társadalomban betöltött fontossága miatt. A történelem során a Cieszyn alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, a politikától és a kultúrától a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cieszyn jelentőségét, valamint a társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Cieszyn hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta életünket oly módon, ahogyan korábban nem is gondoltuk volna. Készüljön fel, hogy belépjen a Cieszyn lenyűgöző világába!
Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.
A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.
Műemlékek
A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.
Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
Szentháromság templom – késő reneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
A ferencesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
Óváros több tucat műemlék épülettel.
A Cieszyni Szilézia Múzeuma – Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többek között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.