Cserne (település)
| Cserne (Čierne) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavol Gomola |
| Irányítószám | 023 13 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4419 fő (2021. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 211 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 454 m |
| Terület | 20,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″ | |
| Cserne weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserne témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.
Története
A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatini uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. Első pecsétje a 18. századból való.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.”
1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa.”
A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.
Népessége
1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.
2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.
2021-ben 4419 lakosából 4315 (+8) szlovák, 2 magyar, 38 (+4) egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
- Szent József tiszteletére szentelt temploma 1888-ban épült.
- A községben két kis kápolna található.
- Az első és második világháború hőseinek emlékművei.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
