A mai cikkben a Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)-et fogjuk megvizsgálni, egy nagyon releváns témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Részletes és kimerítő megközelítéssel a Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)-hez kapcsolódó legfontosabb és legvitatottabb szempontokba merülünk bele, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos képet adjunk a témáról. Kutatáson és mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) következményeit és következményeit a társadalom különböző területein, valamint a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a probléma hatékony kezelésére. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy elmélyítse tudását a Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)-ről, és szélesebb és tájékozottabb perspektívát nyerjen ezzel a rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban.
Ezen szerződések esetében a szerződő felek, bár formailag egyenlőek voltak, a megállapodás alkalmával annyira különböző erővel rendelkeztek, hogy az egyik nyilvánvalóan az erősebb fél katonai, gazdasági vagy más fenyegetése hatására fogadta el a „megállapodást”.
Története
Az első ilyen szerződés kísérletére Kínában 1841-ben került sor, az 1839-ben indult ópiumháború után. Az első tényleges szerződést pedig ugyancsak az Egyesült Királyság és Kína írta alá 1842-ben (nankingi szerződés). Ez megnyitotta a brit kereskedők előtt a kínai kikötőket, lehetővé tette a keresztények letelepedését, és egyúttal kivonta őket a kínai joghatóság alól (extraterritorialitás). 1915-ig összesen mintegy 15 jelentősebb ilyen szerződést kényszerítettek Kínára az akkori nagyhatalmak.
Az „egyenlőtlen szerződés” kifejezést először 1926-ban használta a pekingi kormány egy 1865-ben kötött belga-kínai szerződés felmondásakor. Véglegesen csak 1943-ban tudta meghirdetni a kínai kormány az egyenlőtlen szerződések korszakának végét, amikor új szerződéseket írt alá az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, amelyekben többek között eltörölték az utóbbi országok állampolgárainak extraterritoriális jogait.
Jegyzetek
↑Courtauld, Caroline. Holdsworth, May. Vickers, Simon. (1997). The Hong Kong Story. HK University press. ISBN 0-19-590353-6
↑Wiltshire, Trea. (republished & reduced 2003). Old Hong Kong - Volume One. Central, Hong Kong: Text Form Asia books Ltd. ISBN Volume One 962-7283-59-2
↑Diplex:Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967)
Jacques Gernet: Die chinesische Welt. Suhrkamp, Frankfurt 1988, ISBN 3-518-38005-2
Harald Kleinschmidt: Das europäische Völkerrecht und die ungleichen Verträge um die Mitte des 19. Jahrhunderts. Iudicium-Verlag, 2007, ISBN 978-3-89129-183-2
Jonathan D. Spence: Chinas Weg in die Moderne. Hanser, München 1995, ISBN 3-446-16284-4
Koi Gyula: Le droit international public et la Chine. La Chine pendant la dynastie Qing (la Chine impériale) et pendant la République populaire de Chine. In: Nótári Tamás-Török Gábor (szerk.): Prudentia Iuris Gentium Potestate. Ünnepi tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére. Budapest, 2010. MTA Jogtudományi Intézete 253-261.