A Elektronika világában végtelenül sok szempont van, amelyek megérdemlik a feltárást és az elemzést. A Elektronika eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében. Hatása különböző területekre terjed ki, a kultúrától és a művészettől a politikáig és a gazdaságig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Elektronika lenyűgöző világában, feltárva annak számos aspektusát és mai relevanciáját. A kezdetektől az évek során kialakult fejlődésig a Elektronika továbbra is érdeklődés és vita téma, és megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.Indoklás: A cikk nem folyamatos szöveg, hanem felsorolások halmaza
Az elektronikai eszközök szabályozzák az elektronok áramlását, elektromos jellé alakítják a fizikai mennyiségeket. Fő felhasználási területeik az elektronikus áramkörökszabályozása és vezérlése, az információfeldolgozás, a műsorszórás. Az elektronikus áramkörökben kis értékűek az áramok és feszültségek, mivel feladatuk nem az elektromos áram energiájának továbbítása, hanem az elektromos jelek információ-hordozó képességét használják fel. Az elektronika nem tévesztendő össze az elektrotechnikával, amely az elektromos áram energiájának ipari felhasználásával foglalkozik (részterületei az erősáramú és a gyengeáramú technika).
Az elektronikus rendszerek az alábbi fő egységekre oszthatók fel:
bemenet – az elektromos vagy mechanikus érzékelők (jelátalakítók) jeleket fognak fel, (például: hőmérséklet, nyomás, fordulatszám), és azokat alakítják át elektromos jellé (feszültség, áram stb.),
jelfeldolgozó áramkör – az elektromos jelet erősíti, feldolgozza, átalakítja.
kimenet – a feldolgozott jelet visszaalakítja valamely fizikai formába (például: hang).
A televízió a műsorjelet antennájával fogja fel, majd jelfeldolgozó áramkörei a bemenetet szín-, fényerő- és hanginformációkká alakítják. A kimeneti eszköz, például a katódsugárcső a szín- és fényerő jeleket a képernyőjén látható képpé, a hangszóró a hangjeleket (általában mágneses úton) hanggá alakítja át.
Kételektródás elektroncső, mely anóddal, és katóddal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyeket az anód pozitív feszültsége esetén begyűjti. Negatív anódfeszültség esetén ez nem következik be. Ezáltal az áramot létrehozó elektronáramlás csakis a katódtól az anód felé folyhat.
Trióda: háromelektródás elektroncső, mely anóddal, katóddal, és vezérlőráccsal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyek a pozitív feszültségre kapcsolt anódba csapódnak, de ezt megelőzően áthaladnak a vezérlőrács spiráljai által létrehozott erőtéren is. Ennek változtatásával befolyásolhatjuk az átáramló elektronok mennyiségét, vezérelhetjük az anódáramot. Tehát a trióda aktív elem, és régen, főleg hangfrekvenciás feszültségerősítő fokozatokban, és URH fokozatokban használták.