Erdélyi-medence

Ebben a cikkben a Erdélyi-medence lenyűgöző világába fogunk beleásni. A mai társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Erdélyi-medence döntő szerepet játszott különböző területeken. Ezeken az oldalakon végig elemezzük, hogy a Erdélyi-medence milyen hatással volt az emberek életére, megvizsgálva a kultúrára, művészetre, politikára és technológiára gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Erdélyi-medence hogyan fejlődött az idők során, alkalmazkodva a modern világ változó körülményeihez és kihívásaihoz. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy olyan utazásban, amely elvezeti Önt a Erdélyi-medence valódi jelentőségének felfedezéséhez az életünkben. Ne hagyd ki!
Erdélyi-medence
Elhelyezkedés Románia, Erdély
Kárpát-medence
Besorolásnagytáj
Fontosabb településekKolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely
Földrajzi adatok
Terület100 000 km²
FolyóvizekMaros, Szamos, Olt
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Erdélyi-medence (Kárpátok)
Erdélyi-medence
Erdélyi-medence
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-medence témájú médiaállományokat.

Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység. Területe megközelítőleg 35 000 km², átlagos magassága 300–600 m. Három alegységre tagolódik: Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék.

Keletkezése

A kréta időszak végén és a paleocén korszak elején elkezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a szomszédos Kárpátok hegylánca felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakul ki egy kis mélységű, szárazföldi beltenger. Ennek a kontinentális beltengernek nem volt összeköttetése a környező tengerekkel és óceánokkal. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes réteg kialakulását eredményezte.

Szerkezete

Az Erdélyi-medence függőlegesen három, különböző egységre tagolódik: egy alsó rész, amely vetőkkel barázdált kristályos alapkőzet, erre települ a középső egység, melyet tektonikailag enyhébben tagolt szenon, paleocén és alsó miocén üledékek alkotnak, majd következik a felső egység bádeni, szarmata és pannon üledékekkel, melyeket pliocén mozgások és sófeltörések szabdaltak.

Vízrajza

Legfontosabb folyói északon a Szamos, középső részén a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban folyik át a medencén, délen pedig az Olt.

Városok

Az Erdélyi-medencében található legnagyobb városok: Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Torda, Gyulafehérvár, Medgyes, Segesvár.