Ebben a cikkben a Európa kulturális fővárosa témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, elemezve a mai társadalomra gyakorolt hatását. Megvizsgáljuk a Európa kulturális fővárosa körül forgó különféle véleményeket és érveket, hogy megvilágítsuk annak jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Az eredetétől egészen a fejlődéséig merülünk el a Európa kulturális fővárosa-ben, hogy jobban megértsük a modern világra gyakorolt hatását. Kritikus és reflektív megközelítéssel igyekszünk feltárni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Európa kulturális fővárosa-et érdekes témává és aktualitássá teszik, és arra hívjuk olvasóinkat, hogy reflektáljanak és megalapozott véleményt alkossanak az ügyben.
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európaiváros használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Története
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercourigörög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára
az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországiCork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
A kulturális fővárosok Európa térképén
Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen.
A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.