Győri zsinagóga

Ebben a cikkben a Győri zsinagóga témáját fogjuk részletesen megvizsgálni, mivel ez egy olyan téma, amely ma nagy érdeklődést vált ki. A Győri zsinagóga eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita és vita tárgya volt különböző területeken. Az évek során a Győri zsinagóga fejlődött, és az elemzési kontextustól függően különböző jelentéseket kapott. Ezért fontos elmélyedni annak természetében, jellegzetes tulajdonságaiban és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásaiban. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogó jövőképet kapjunk a Győri zsinagóga-ről, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját ma.
Győri zsinagóga
TelepülésGyőr
Ország Magyarország
Vallászsidó
Építési adatok
Stílushistorizmus, szecesszió
Építés kezdete1870
Építés befejezése1870
Rekonstrukciók évei2000-es évek
TervezőBenkó Károly
Mai rendeltetésekulturális események színhelye
Alapadatok
Torony4
Elhelyezkedése
Győri zsinagóga (Győr belvárosa)
Győri zsinagóga
Győri zsinagóga
Pozíció Győr belvárosa térképén
é. sz. 47° 41′ 08″, k. h. 17° 37′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 08″, k. h. 17° 37′ 33″
A Győri zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri zsinagóga témájú médiaállományokat.
A zsinagóga homlokzata

Az egykori győri zsinagóga az Újvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt (Petőfi tér) található. A 19. században épült historikus és szecessziós stílusban. Ma múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.

Épület

Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült. 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. A késő historizmus és szecesszió szellemében épített zsinagóga Győr egyik reprezentatív épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe.

1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt: míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, illetve jelenleg is itt működik az imaterem. Azonban a templom használaton kívül maradt, így állapota fokozatosan romlott. A zsinagóga 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003-ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg teljes rekonstrukciója. A felújítás során az 1868-as állapotnak megfelelően alakították ki a nyolcszögletű központi teret, a kupola festésének rekonstruálását régi felvételek alapján végezték, a falfestés helyreállításához sablonok készültek. Központi terében és karzatain Vasilescu János műgyűjteménye állandó kiállításon tekinthető meg.

A zsinagógát a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.

Források

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek