Ebben a cikkben részletesen feltárjuk és elemezzük a Harmadlagos szektor helyzetét, kitérve a legfontosabb szempontokra, és teljes áttekintést nyújtva erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig, a különböző területekre gyakorolt hatásokon keresztül ez a cikk arra törekszik, hogy az olvasó számára egy globális és gazdagító látásmódot nyújtson a Harmadlagos szektor-ről. Kutatásokon, tanulmányokon és tanúságtételeken keresztül elmélyülünk a Harmadlagos szektor izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy informatív és éleslátó utazásban, amely bővíti tudását, és lehetővé teszi a Harmadlagos szektor mélyebb megértését.
A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának. Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének.
A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír, még ha feltétlenül nem is fizet érte. A szolgáltatás nyújtója általában ellenértéket (pénzt) vár el a szolgáltatásért cserébe, vagy amennyiben a szolgáltatás egy termékhez kapcsolódik (pl. javítás, karbantartás), úgy előfordulhat, hogy az ellenszolgáltatás már a termék árába volt beépítve.
A termelés és a szolgáltatás közti különbség a végtermék kézzel foghatóságában van. Míg egy szabó egy ruha elkészítésével termelést végez, ha a ruha elszakad, és visszaviszik javításra, akkor az már szolgáltatás. Amíg a termelés végeredménye értékesíthető, fizikai tárgy, eszköz, vagy energiamennyiség, addig a szolgáltatás végeredménye az ügyfél állapota, amikor a szolgáltatás teljesül (pl. egy boldog ügyfél).
Elterjedés
Míg a történelem kezdetén a munkavégzés szinte kizárólag a termékek előállítására szorítkozott (növénygyűjtés, vadászat, növénytermesztés és állattartás), idővel megjelentek a szolgáltatások (pl. sámánok, kereskedők stb.), és részarányuk nőtt a gazdasági tevékenységekre fordított erőforrások és az előállított érték szempontjából. Mára a termékek előállítása világviszonylatban alulmaradt a szolgáltatásokéhoz képest, a fejlett országokban pedig aránya meghaladja az értéktermelés 2/3-át.
Ezen kívül szorosan összefügg egy-egy település működésével. A kellő mértékben és minőségben kielégített szükségletek mellett a települési folyamatok (az élet) megfelelően zajlanak→, a település jól működik. A települési lakók együttélése zavartalan. Akár mennyiségében, akár minőségében kielégítetlen vagy nem időben kielégített szükségletek esetén a település életében zavarok keletkeznek.
A településellátás teljesen felöleli a különféle közüzemi, kommunális, egészségügyi kulturális, és üzleti szolgáltatásokat.
A településüzemeltetés a településellátáson belül egy szűkebb terület, mégpedig az a rész, amely a település ellátására, működtetésére létesített építmények, vezetékrendszerek, gépi bázisok, közüzemű jellegű működtetésével elégíti ki a települési népesség, valamint az ott működő intézmények termelő és szolgáltató gazdasági alakulatok szükségleteit. A településüzemeltetés egy még szűkebb körét jelenti a kommunális ellátás, amely önkormányzati feladat.
Sem a településellátás, sem a településüzemeltetés köre nem tekinthető zártnak és állandónak. A társadalmi-gazdasági környezet változása új szükségleteket teremthet, vagy meglévő szükségleteket válthat ki.
Legismertebben az épülettel, lakással, ill. személyes tevékenységgel, munkával kapcsolatos alapszolgáltatások.
Közüzemi szolgáltatások
elektromos, ivó- és iparivíz-szolgáltatás, vezetékes gázszolgáltatás, vezetékes csatornaszolgáltatás, helyi energiaszolgáltatás (közvilágítás)
Kommunális szolgáltatások
Lakásgazdálkodás (önkormányzati és magán) távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, köztisztaság, településtisztaság, parkosítás, kéményseprés, tüzeléstechnikai szolgáltatás, temetkezési, közutak fenntartása, szolgáltatás (pl.: parkolási), tűzvédelem. Pl. Magyarországon a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.
kórházi, szakorvosi, körzeti egészségügyi (háziorvos), fogorvosi ellátás és szociális ellátás. Pl. A munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosít valamennyi munkavállalója részére.
Kulturális szolgáltatások
oktatás, közművelődésügyi, tudományos, művészeti tevékenység, sport,
intézményen kívüli oktatás, mozi- és videovetítési szolgáltatás, egyéb kulturális szolgáltatás: (cirkusz)