Hindi nyelv
| hindi | |
| Beszélik |  India,  Mauritius,  Suriname,  Guyana,  Trinidad és Tobago,  Egyesült Arab Emírségek stb. |
| Nyelvcsalád | indoeurópai indoiráni indoárja hindusztáni khariboli |
| Írásrendszer | dévanágari |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | India Fidzsi-szigetek |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | hi |
| ISO 639-2 | hin |
| ISO 639-3 | hin |
 | |
| A hindit anyanyelvként beszélő emberek Indiában | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hindi nyelv témájú médiaállományokat. | |
A hindi nyelv (dévanágari: हिन्दी / IAST: hindī) India egyik hivatalos nyelve. A világon több mint 500 millió ember beszéli (ebből min. 370 millió anyanyelvként, további min. 160 millió pedig második nyelvként).
A hindi nyelv az indoeurópai nyelvek legősibb ismert képviselőjéből, a szanszkrit nyelvből származik, akárcsak sok más mai indiai nyelv. Ezek közül azonban a hindi nyelvet tartják a szanszkrithoz a leghasonlóbbnak. A hindi nyelvhez nagyon hasonló a nepáli nyelv és főleg a Pakisztánban beszélt urdu nyelv. A köznyelvi hindi és az urdu ugyanazon nyelv két dialektusának is tekinthető („hindusztáni nyelv”), ám a különbség olyan kicsi, hogy jelenleg ez is vita tárgyát képezi. A beszélőik kölcsönösen megértik egymást, azonban az irodalmi urdu olyan kifejezéseket is tartalmaz, amit a hindi beszélő már nem ért. Fontos különbség az is, hogy a hindi nyelv írásához saját betűkészletet, a dévanágari betűket használnak, míg az urdu nyelvet arab betűkkel írják.
A hindi igék alakja változik attól függően, hogy a beszélő nő vagy férfi (vagy a mondat tárgyától függ).
Sajátosságai
- A szavak kapcsolatát végződések hozzák létre, a szótól elválasztva, mint a magyarban a névutók. Például fiók ban.
- a tulajdonság a jelzett szó előtt áll (szép virág).
- A tulajdonságjelző átveszi a jelzett szó ragját (szépek virágok).
- A főnevek hím- és nőneműek lehetnek.
- Az igéknél van főnévi igenév, műveltető forma, jelen, múlt és jövő idő.
A hindi indoeurópai nyelv, a főneveket két nem, szám és eset szerint ragozza, de a eltávolodott a flexiót (tőhajlítást) használó rendszertől az agglutináló (ragozó) típus felé (mivel a ragokat a szó végére teszi, külön szóba).
Irodalom
- Debreczeni Árpád: Hindi nyelvkönyv magyaroknak, Budapest : Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1983
- Négyesi Mária : A hindi nyelv és a mai indiai nyelvek oktatása Magyarországon - India magyar szemmel. - (1987)
- Négyesi Mária: Hindí nyelvkönyv / हिन्दी पाठ्य-पुस्तिका - Mahātmā Gāndhī Antarrāṣṭrīy Hindī Viśvavidyālay, Wardha, 2013
- Kós Péter: Magyar–hindi szótár, Akadémiai, Budapest, 1973
- Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X
Külső hivatkozások
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |