Izland hadereje

Napjainkban a Izland hadereje nagy jelentőségű téma, amely széles körű érdeklődést vált ki a különböző területeken. Akár akadémiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális területen, a Izland hadereje-nek sikerült felkelteni a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Számos oldala és következményei állandó tanulmányozás és vita tárgyává teszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Izland hadereje különböző perspektíváit és gondolatait, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit.
Az izlandi Þór IV zászlóshajó Reykjavíkban

Az izlandi állam soha nem rendelkezett haderővel, de stratégiai helyzete miatt a NATO alapító tagja lett. Védelmét a NATO keretén belül, illetve egy kétoldalú megállapodás alapján az Amerikai Egyesült Államok látja el. Az USA egyik legnagyobb katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban volt 1951 és 2006 szeptembere között.

A közhiedelemmel ellentétben Izlandnak vannak fegyveres erői, többek között békefenntartók (Íslenska Friðargæslan), légvédelmi egységek (Íslenska Loftvarnarkerfið), parti őrség (Landhelgisgæsla Íslands vagy egyszerűen Landhelgisgæslan), a rendőrség (Lögreglan) és egy különleges rendőri alakulat (Víkingasveitin vagy Sérsveit ríkislögreglustjórans).

Commons:Category:Þór IV
A Wikimédia Commons tartalmaz Izland hadereje témájú médiaállományokat.