A Keleti blokk téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Ellentmondó véleményekkel és végtelen nézőpontokkal ez a téma szakértők, tudósok és a nagyközönség figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben a Keleti blokk-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi eredetétől a jelenlegi hatásig. Különböző források részletes elemzésén és áttekintésén keresztül igyekszünk megvilágítani a Keleti blokk-et alkotó több szempontot, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és naprakész képet adjunk erről a témáról.
A valamikori keleti blokk országait gyakran a Szovjetunió csatlósállamaiként is emlegették.
A blokk létezése idején ezeket a neveket a blokkon kívül használták, a blokkon belül inkább a szocialista országok név volt használatos. Ez utóbbit szélesebb értelemben, az Európán kívüli kommunista államokra is használták, de a keleti blokk vagy kommunista blokk nevek is utalhattak a szovjet ellenőrzés alatt álló és a Szovjetunióval szövetséges országok összességére is. Ezen kívül ebben az időben „Kelet-Európa” neve is nagyjából egyet jelentett a keleti (szocialista) blokkal.
A kommunista blokk, keleti blokk, szovjet blokk nevek a blokk területén a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megrendülésétől kezdtek csak elterjedni.
Története
A második világháborúban a Szovjetunió hadműveleti területeit képező, utóbb a szövetséges erők megállapodása értelmében szovjet katonai megszállás alá került államok (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársaság („Kelet-Németország”)) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget (KGST) hoztak létre, majd 1955-ben a Varsói Szerződés megkötésével katonai szövetségbe tömörültek. A két szövetség tagja volt alapításuk évétől Albánia is, de 1961-től – a szovjet blokktól politikailag eltávolodó kínai–albán együttműködés kereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a Varsói Szerződésből, jóval később, 1987-ben pedig a KGST-ből.Jugoszlávia pedig sohasem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-nek is csupán társult tagja volt, noha kommunista állam volt egészen 1989-ig.
A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az 1953-as keletnémet felkelés, az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz győzelmét katonai intervencióval akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. A Szovjetunió felbomlása egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta. Ezzel a blokk volt országaiban megbukott a szocializmus.
Jegyzetek
↑Eastern bloc, The American Heritage New Dictionary of Cultural Literacy, Third Edition. Houghton Mifflin Company, 2005
↑Hirsch, Donald, Joseph F. Kett, James S. Trefil, The New Dictionary of Cultural Literacy',' Houghton Mifflin Harcourt, 2002, ISBN 0-618-22647-8, page 230
↑Whincop, Michael J., Corporate Governance in Government Corporations, Ashgate Publishing, Ltd., 2005, ISBN 0-7546-2276-2, page 43
↑Feldbrugge, Ferdinand Joseph Maria, Russian law: the end of the Soviet system and the role of law, Martinus Nijhoff Publishers, 1993, ISBN 0-7923-2358-0, page 63
↑Black, Cyril Edwin Robert English, Jonathan E. Helmreich, Paul C. Helmreich, A. James McAdams, Rebirth: A Political History of Europe Since World War II, Westview Press, 2000, ISBN 0-8133-3664-3, page 178
↑Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. 161., 188. o. = XX. Század, ISBN 9639215740
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Eastern Bloc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Photographic project "Eastern Bloc" “Eastern Bloc” examines the specificities and differences of living in totalitarian and post totalitarian countries. The project is divided into chapters, each dedicated to one of the Eastern European countries–Slovak Republic, Poland, ex-GDR, Hungary, Czech Republic and ex-Yugoslavia.
RADIO FREE EUROPE Research, RAD Background Report/29: (Hungary) 20 October 1981, A CHRONOLOGY OF THE HUNGARIAN REVOLUTION, 23-4 October November 1956, compiled by RAD/Hungarian Section-Published accounts
Privatizáció Kelet-Európában. Alternatívák, érdekek, törvények (szerzők: Apáthy Ervin, Csillag István et al., szerk.: Mizsei Kálmán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978011
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!