Littke Aurél

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Littke Aurél témáját, megvizsgálva annak jelentését, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmerülünk egy részletes elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Littke Aurél jelentőségét a mindennapi élet különböző területein. Különböző perspektívákon és megközelítéseken keresztül foglalkozunk a következményeivel egyéni és kollektív szinten is, kiemelve a hatását a különböző szektorokban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Littke Aurél milyen szerepet játszik a jelenlegi kontextusban, átfogó látásmódot nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és hatását a mai világban.
Littke Aurél
SzületettLittke Aurél János György
1872. december 31.
Pest
Elhunyt1945. október 31. (72 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaPolgár Katalin
(h. 1913–?)
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Littke Aurél (Pest, 1872. december 31.Szeged, 1945. október 31.) magyar földrajztudós, főiskolai tanár és igazgató, szakfordító, ismeretterjesztő író.

Életpályája

Littke János borkereskedő és Pucher Georgina fia. Az egyetem befejezése után, 1902-től a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde, 1908-ig Lóczy Lajos asszisztense volt. Ekkor még elsősorban a földrajz történeti részével foglalkozott.

1913-tól a budapesti Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet (Pedagógium) földrajzi tanszékén lett oktató. (1918-ban a tanárképzést főiskolai rangra emelték). Tudományos iskolájából olyan kiváló földrajztanárok kerültek ki, mint Kéz Andor (1891–1968), Marjalaki Kiss Lajos, Udvarhelyi Károly.

1913-tól 1919-ig Bátky Zsigmonddal közösen szerkesztette a Földrajzi Közleményeket. 1918-ban Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly geográfusokkal együtt részt vett a béketárgyalások háttéranyagaként készített Magyarország Néprajzi Térképe szerkesztésében.

1928-ban a tanárképzést a fővárosból Szegedre helyezték: a Pedagógium és az Állami Polgári Iskolai Tanítónőképző Intézet (Erzsébet Nőiskola) egyesítésével ott hozták létre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának elődjét. Littke Aurél a főiskola 1928-ban alapított földrajz tanszékének első tanszékvezetője (1928–1938), 1932-től igazgatója volt, 70 évesen ment nyugdíjba. „Az ostromtól megviselt idegzete és az önvád” következtében 1945-ben öngyilkos lett.

Miután tanítani kezdett, nem sokat publikált, minden erejét a tanításra és az főiskolai munkára fordította. Szakfordítóként kiemelkedő teljesítménye Alfred Hettner német földrajztudós alapvető munkáinak magyarra fordítása, illetve részben átdolgozása.

Felesége Polgár Katalin volt, akit 1913. június 30-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.

Munkái

Fordításai

  • Alexander Supan: A fizikai földrajz alapvonalai. Ford. Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly, Littke Aurél (Budapest, 1910)
  • Hettner Alfréd: A leíró földrajz alapvonalai. Ford. Littke Aurél, I–II. kötet, Egyetemi Nyomda, (Budapest, 1925–1926)

Jegyzetek

  1. Littke Aurél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09546.htm
  2. Születési bejegyzése a Budapest-Terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 128/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  3. Littke Aurél (pim.hu, hozzáférés: 2020-09-11)
  4. A Tanszék története (jgypk.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
  5. Intézményünkről (A Szegedi Tudományegyetem portálja, jgypk.u-szeged.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
  6. Haltenberger Mihály: In memoriam
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 689/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)

Források