A mai világban a Moszin–Nagant vezető szerepet vállalt mind a mindennapi életben, mind a szakmai szférában. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Moszin–Nagant állandó érdeklődés témává vált, vitákat, kutatásokat és új megközelítési módokat generálva. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásaiig a Moszin–Nagant különféle módon hatott, nemcsak az interakciónkat, hanem a gondolkodásmódunkat és a környezethez való viszonyulásunkat is megváltoztatta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Moszin–Nagant néhány legfontosabb aspektusát, elemezve jelentőségét és időbeli alakulását.
A Moszin–Nagant ismétlőpuska a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresített 7,62 mm űrméretű, belsőtáras ismétlőpuska. Ismert még M1891 és Moszin-puska néven, de gyakran nevezik háromvonalas puskának is. A cári hadsereg, majd modernizált változata a Vörös Hadsereg alapvető gyalogsági lövészfegyvere volt az AK gépkarabély megjelenéséig. A fegyvert Szergej Moszin tervezte, a konstrukcióhoz pedig a belga Léon Nagant által szerkesztett középágytárat használta fel.
1930-ban korszerűsítették. Csökkentették a tömegét, a cső, és így a fegyver hosszát, valamint új irányzékot kapott. A modernizált puskát M1891/30 típusjellel rendszeresítették. Optikai irányzékkal felszerelve mesterlövész fegyverként is használták a szovjet mesterlövészek. Az M1891/30 a második világháború után a Magyar Néphadseregben is rendszeresítve volt 48 M. ismétlőpuska néven.
Jegyzetek
↑A cső űrmérete (7,62 mm) a régi orosz hosszmérték, a 2,54 mm-nek megfelelő vonal szerint.