Röntgencsillagászat

A mai világban a Röntgencsillagászat olyan téma, amely különböző kontextusokban nagy jelentőséggel bír. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Röntgencsillagászat széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki a közvéleményben. Éppen ezért elengedhetetlen a Röntgencsillagászat-hez kapcsolódó különféle szempontok alapos elemzése, hogy teljes mértékben megértsük annak hatókörét és következményeit. Ebben a cikkben a Röntgencsillagászat összetettségébe fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, és olyan átfogó elképzelést kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy szélesebb körben megértse ezt a témát.

A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi. A kozmoszból érkező röntgensugarak vizsgálata rendkívül fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek sugárzásának zöme a röntgenhullámhosszak tartományába esik. Ezek a sugárzások nem tudnak mélyen behatolni a légkörbe, ezért észlelésükhöz műholdakat használnak. Régebben magasan szálló ballonokkal vagy rakétákról észleltek. A nagyenergiájú elektromágneses hullámokat gyakran a foton energiájával jellemzik a hullámhossz helyett. Eszerint a lágy röntgensugárzás a 0,1-10 keV tartományban, a kemény röntgensugárzás a 10-100 keV tartományban található.

Röntgentartományban megfigyelhető égitestek

Röntgenműholdak

A röntgencsillagászati megfigyeléseket főként föld körüli pályára állított műholdakkal végzik.

Jelenleg működő műholdak a NASA Chandra röntgentávcsöve és az ESA XMM-Newton röntgentávcsöve.

  • AXAF (Advanced X-ray Astrophysics Facility)

Jegyzetek

  1. szerk.: Cox, A. N.: Allen's Astrophysical Quantities. New York: Springer-Verlag, 124. o. (2000). ISBN 0-387-98746-0 

Források

  • Allie Haijan et al.: X-ray Spectroscopy (angol nyelven). NASA. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

További információk