Talp (település)

A mai világban a Talp (település) egy nagyon sok szempontot felölelő téma, életünk minden területén jelen van. Akár a munkahelyen, akár társadalmi, kulturális vagy személyes szférában, a Talp (település) alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Fontos megérteni a következményeit és az életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint a Talp (település) különböző nézőpontjait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Talp (település) különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan befolyásolja mindennapi életünket.
Talp (Talpe)
Talp görögkeleti ortodox fatemploma
Talp görögkeleti ortodox fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségDragánfalva
Rangfalu
KözségközpontDragánfalva
Irányítószám417258
SIRUTA-kód29323
Népesség
Népesség177 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 22° 25′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 22° 25′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Talp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Talp (románul Talpe) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegység alatt, Belényestől délkeletre, Telek és Belényesszeleste közt fekvő település.

Története

A falu nevét 1580-ban említette először oklevél Talpfalwa alakban.

1588-ban Talph, 1600-ban Talpan, 1692-ben Talp, 1808-ban Talp, Talpu, 1913-ban Talp néven írták.

Talp birtokosa a 19. század első felében a Nagyváradi görögkatolikus egyházmegye volt, mely a 20. század elején is birtokos volt itt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, hegyes-völgyes helyen 265 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.

1910-ben 364 lakosából 4 magyar, 360 román volt. A falu lakói közül 6 fő görögkatolikus, 354 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 253 lakója közül mindenki román volt.

Nevezetességek

Képek a görögkeleti templomról

Jegyzetek

Források

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások