Tekke

A mai világban a Tekke olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A modern társadalomba való betörése óta a Tekke szenvedélyes vitákat váltott ki, mélyreható kutatásokat inspirált, és minden korosztályból megragadta a képzeletét. Ahogy folytatjuk a Tekke különböző aspektusainak feltárását, nyilvánvaló, hogy hatása életünk számos területére kiterjed, a populáris kultúrától a világpolitikáig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tekke lenyűgöző világában, és feltárjuk a jelenkori társadalomra gyakorolt ​​hatásait.
Egy görögországi tekke

A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.

Tekkék Budapesten

A dervisrendek közül Budán elsősorban a bektásiknak volt tekkéjük, ami a mai Rózsadomb alján, a Török utca és a Gül baba utca találkozásánál állt, de a város visszafoglalásakor (1686-ban) romba dőlt. Ekkortájt a tekkében körülbelül 60 dervis élt. Ezen kívül Budán több tekke is működött, a Miftáh baba tekke, a Hizir baba tekkéje, a Jali tekkéje, ezekről azonban nem tudni, hogy melyik rend kolostorai voltak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek (.pdf). Terebess Kiadó, 2002. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

Források

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 497. o. ISBN 963-05-6411-4