Ma a
Váci csata (1849. április 10.)-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az idők során érdeklődést és vitákat váltott ki. A
Váci csata (1849. április 10.) olyan ügy, amelyről különböző területeken beszéltek, és amely ellentmondó véleményeket generált. A történelem során a
Váci csata (1849. április 10.) tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, mivel relevanciája és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben a
Váci csata (1849. április 10.)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül megpróbáljuk megérteni a
Váci csata (1849. április 10.) fontosságát, és azt, hogy hogyan jelölte meg az előtte és utána különböző összefüggésekben. Kétségtelen, hogy a
Váci csata (1849. április 10.) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely a jövőben is felkelti az érdeklődést.
A váci ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája volt. Az ütközetre Vác városánál került sor a Christian Götz császári és királyi vezérőrnagy vezette osztrák és a Damjanich János vezérőrnagy által vezetett magyar III. hadtest között 1849. április 10-én.
Előzmények
A komáromi hadművelet haditerve
A magyar hadvezetés az Isaszegi csatában aratott győzelem után új haditervet dolgozott ki. Ennek lényege az volt, hogy Aulich Lajos honvéd tábornok II. hadtestét a főváros előtt hátrahagyják és Asbóth Lajos vezette 12. hadosztályt. Ehhez az erőhöz csatlakozik észak felől Kmety György hadosztálya élén és fedezi az I., a III. hadtest és a IV. hadtest két hadosztályának elvonulását. Az I. hadtest a III. hadtesttel közösen beveszi Vácot, utána pedig a IV. hadtest két hadosztályával egyesülve a Garamhoz vonulnak. Vác elfoglalását követően a Kmety-hadosztály oda teszi át a főhadiszállását. A II. hadtest és a 12. hadosztály feladata pedig az volt, hogy támadásokkal elhitessék az ellenség szemében: a magyar főerők a fővezér vezérlete alatt a főváros előtt állnak. Közben viszonyt a magyarok igazi főereje átkel a Garamon és észak, majd dél felől is felől felmentik Komáromot. Ez után a császári és királyi haderő vagy kiüríti a fővárost és megkezdi a visszavonulást Bécs felé vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg bekeríti a főváros környékén. A terv nagyon kockázatos volt, mivel ha az osztrák főparancsnok, Ferdinand zu Windisch-Grätz tábornagy felfedezi, hogy nem a magyar főerők állnak a főváros előtt, akkor könnyedén szét tudja verni Aulich kicsiny egységét és elfoglalja Debrecent, vagy ami még rosszabb, bekerítheti a magyar fősereget.
A csata előzményei
Április 9-én Az I. hadtest Kerepesről Csomádra vonult, Vác felé előőrsöket állított ki. A VII. hadtest Fót városában állomásozott. A III. hadtest Mogyoródról Veresegyházára nyomult és érintkezésre lépett az I. hadtesttel, emellett szintén előőrsöt állított Vác irányában.
A csata
|
---|
Résztvevők a magyar oldalon | |
---|
Résztvevők az osztrák oldalon | |
---|
Események, csaták | |
---|
Hadsereg létszáma | A magyar kormány csapatai | Kb. 150 000 fő, 464 tábori és 393 várlöveg |
---|
Osztrák császári csapatok | Kb. 165 000 fő, 770 löveg |
---|
Orosz cári csapatok | 193 000 fő, 584 löveg |
---|
|
---|