Mai cikkünkben a Csertő lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma a történelem során sok ember figyelmét felkeltette, és végtelen vitákat és elméleteket generált róla. Felfedezzük eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Csertő körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, globális és gazdagító jövőképet nyújtva olvasóink számára. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk mindenki számára érdekes lesz, aki további ismereteket szeretne szerezni a Csertő-ről. Tarts velünk ezen az izgalmas felfedezőútra!
Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw alakban írva.
A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak.
A településen 2013. május 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult, de a viszonylag nagy számú, összesen öt jelölt között csak a második helyet érte el.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,1%, református 13,8%, felekezeten kívüli 20,4% (25,1% nem nyilatkozott).