Ipacsfa

A mai világban a Ipacsfa olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A Ipacsfa hatását olyan területeken figyelték meg, mint a gazdaság, a politika, a kultúra és a technológia, végtelen sokféle véleményt és perspektívát generálva. A Ipacsfa megjelenése óta a terület szakértőinek tanulmányozása és kutatása tárgya, akik igyekeznek megérteni rövid, közép- és hosszú távú következményeit és következményeit. Ez a cikk a Ipacsfa jelenségét alaposabban megvizsgálja, elemzi okait, hatásait és lehetséges megoldásait, hogy rávilágítson egy olyan témára, amely ma is viták és elmélkedések forrása.
Ipacsfa
Ipacsfa címere
Ipacsfa címere
Ipacsfa zászlaja
Ipacsfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterPancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
Irányítószám7847
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség199 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség32,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 06″, k. h. 18° 12′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 06″, k. h. 18° 12′ 17″
Ipacsfa (Baranya vármegye)
Ipacsfa
Ipacsfa
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipacsfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ipacsfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

A vármegye déli részén helyezkedik el, Harkány nyugati szomszédjában. A további szomszédos települések: délkelet felől Gordisa, dél felől Drávaszabolcs, nyugat felől pedig Kovácshida.

Megközelítése

Közigazgatási határai között áthalad a Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút, valamint a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, lakott területe vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert csak az előbbi útból leágazó 58 122-es számú mellékúton érhető el.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, de megállási pontja nem volt a vasútnak a falu területén, 2007 óta pedig már a forgalom is szünetel a vonalon.

Története

Ipacsfa nevének első említését 1554-re datálják, azonban valószínűleg már korábban is létezett. Egyesek az 1237-es évszámhoz kötik a falu első említését. A korábbi dátum annál is valószínűbb, mivel az Ipacsfa határának déli részén található Iszró nevű dűlőnév még az 1852-es kataszteri térképen is szerepelt Izro-, az 1883-as térképen pedig Iszró néven.

Iszró (Sztró) falu volt egykor a mai Ipacsfától délre. Első említése pedig igen korai időből; 1177-ből származik. A tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, és az elpusztult Isztró helyén alakult ki később a mai Ipacsfa. Isztró, akkori írása szerint Scro a Kán nembeli Péter érsek birtoka volt, és a Kán nemzetségbeli Siklósi család osztozásakor Simon fia, Buchk kapta. Isztró 1177-ben az aradi elöljáróság 6 faluból álló kémesi uradalmának volt szomszédosa. Az uradalom 6 falvából öt ma is létezik: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely, Kovácshida. Az uradalom azonban még valószínűleg a tatárjárás előtt a Kán nemzetségbeli Siklósiak kezére kerülhetett, mert 1251-ben már mint öröklött birtokukon osztoznak a kémesi uradalmon.

Ipacsfa neve 1554-ben bukkan fel először az oklevelekben Ipacsfalu alakban.

A török uralom alatt végig lakott hely volt, lakói magyarok voltak.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Ózdi Lajos (független)
  • 1994–1998: Ózdi Lajos (független)
  • 1998–2002: Ifj. Bárdos János (független)
  • 2002–2005: Bárdos János (független)
  • 2005–2006: Pancsa Ferenc (független)
  • 2006–2010: Pancsa Ferenc (független)
  • 2010–2014: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
  • 2014–2019: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
  • 2019-től: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)

A településen 2005. augusztus 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
194
185
198
178
190
199
199
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 3,7% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 38,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 6,4% (9,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • Az ipacsfai kocsmában összegyűjtött népi használati tárgyak.
  • Református temploma a 18. században épült.

Jegyzetek

  1. a b Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  6. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. a b Ipacsfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  8. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  9. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  12. Ipacsfa Helységnévtár

Források

Kapcsolódó szócikkek