Gáborjánháza | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pantó László (független) | ||
Irányítószám | 8969 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 64 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 13,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 25′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 25′ 09″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáborjánháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gáborjánháza község törpefalu Zala vármegye délnyugati szélén, a Lenti járásban, a Hetés néprajzi tájon a Kerka-vidékben. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik. Gáborjánházán nem működik polgárőrség.
Az szlovén határ közelében fekszik Hetés tájegységben. Legközelebbi települések: Bödeháza, Szijártóháza.
A környék jelenlegi felszíne főleg az Ős-Mura hordalékából és az azóta rárakódott löszből és porból alakult ki az évszázadok alatt. A vidék éghajlatát elsősorban az Alpok, az Adriai-tenger és az Atlanti-óceán határozza meg. Az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éghajlati tényezők kedvezőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre, bár a talaj minősége erre a célra nem a legalkalmasabb.
A falu környéke síkság, ahol az emberek évszázadok óta mezőgazdaságból élnek. Határában sok az erdő, főleg tölgy, éger és nyárfa a jellemző. A ligetek közt főleg kökény, csipkebogyó és bodza található. Védett növényekben és állatokban gazdag, főleg a ragadozó madarak gyakoriak, de sok a vaddisznó, a szarvas és az őz is.
Megközelítése alsóbbrendű közúton lehetséges, vasútvonal nem érinti. Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.
A falutól nyugatra folyik a Határ-patak. A település főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.
A település nevét 1389-ben említik először Gabrianhaza néven, mely valószínűleg az első, itt letelepült személy nevéből ered. Ezután bizonyíthatóan az alsólendvai Bánffy család birtokai közé került. 1690-ben az Esterházy család vette át a terület fölött a tulajdoni jogot.
A trianoni békeszerződés után határmenti faluvá vált. Mivel így elszakadt Lendvától, ahová eddig felekezetként tartozott, 1928-ban megalapították a különálló lelkészséget. Ennek következtében 1932-34-ben megépült az azóta is álló katolikus templom, melyben egy 1626-ban, Grazban öntött harang található.
A II. világháború után a falu hanyatlásnak indult a közeli jugoszláv határ és a határsáv miatt. A lakosság száma folyamatosan csökkent, mely még ma is tart. Jelenleg közel 80 fő él a településen, de közöttük is sok az idős, egyedülálló ember.
A vidékre és így Gáborjánházára is jellemző a hetési szőttes, fonás, szövés. A faluban üzemelt sokáig egy hetési szőttest előállító kézműipari üzem, mely ma már nem üzemel. A faluban üzemel könyvtár, élelmiszerbolt, valamint négy falut ellátó falugondnoki szolgálat.
Gáborjánháza a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 71 | 69 | 69 | 71 | 68 | 64 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a 65 lakosból 63 magyar nemzetiségűnek, 54 római katolikus vallásúnak vallotta magát.
A falu központi helyén található a harmincas években épült katolikus templom, mely a falukép egyik meghatározója. A nyugodt környezet és a vadban gazdag környék csábítóan hat az idelátogatókra. Aki pihenésre vágyik, az megtalálja a számításait ebben a kis hetési községben.