Károlyszeg

Ez a cikk a Károlyszeg problémájával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban nagyon fontos. Különböző nézőpontokból elemezzük a Károlyszeg jelentőségét és hatását a kortárs társadalomban. Hasonlóképpen, a Károlyszeg-hez kapcsolódó különböző szempontokat megvizsgáljuk, hogy átfogó képet kapjunk erről a témáról. A multidiszciplináris megközelítés révén a Károlyszeg hatásait különböző területeken tárják fel, a személyestől a globális szintig. Így ennek a cikknek az a célja, hogy egy teljes és frissített jövőképet kínáljon a Károlyszeg-ről, azzal a céllal, hogy gazdagító vitát generáljon, és ösztönözze a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
Károlyszeg (Bogdanovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségFelsőmihályfalva
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterFranjo Kovačić
Irányítószám40312
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség115 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″
SablonWikidataSegítség

Károlyszeg (horvátul: Bogdanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 11 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ mellett fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Bogdanowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " BOGDANOVECZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Festetich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mihalievetznek szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgyeinek soványságához képest, harmadik Osztálybéli."

1910-ben 171, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991 óta a független Horvátország része. 2001-ben 145 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.